péntek, november 27, 2009

Pollo alla parmigiano - egyszerűen parmezános csirke

A címmel saját magamat győzködöm, hogy igenis ennek a receptnek a blogon a helye. Mert hogy ebben olyannyira nem voltam eddig biztos, hogy akárhányszor készítettem parmezános csirkét lebeszéltem magam arról, hogy egyáltalán lefotózzam. Szimplán azért, mert nem egy nagy kunszt. Szép hosszú olasz névvel majd szofisztikáltabb lesz... gondoltam, de minek?

Pollo alla parmigiano


Nem kell minden ételnek szuperbonyolultnak lennie, jól jön egy-két bombabiztos recept rohanósabb hétvégékre. Ez pont ilyen. A milánói sertésbordával ellentétben egy valódi olasz étel. Titka az egészen vékonyra klpofolt csirkemell és a jóízű parmezán sajt. Bevásárlással együtt egy órán belül ínycsiklandó ebéd lesz belőle, ami óriási előny, amellett, hogy nagyon finom.

Hozzávalók (4 személyre)

2 kisebb csirkemell filé
15 dkg frissen reszelt parmezán
10 dkg zsemlemorzsa
2 tojás
2 doboz paradicsom konzerv
olívaolaj

frissen őrölt bors
friss bazsalikom
2 csomag mozzarella

A csirkemelleket szeletekre vágom és fólia között 1/2 cm-esre klopfolom. Enyhén sózom, borsozom. A zsemlemorzsát összekeverem a reszelt paremzén felével, fontos, hogy jó minőségű sajtot használjunk, mert annak van íze. A hússzeleteket bepanírozom (felvert tojásba, után a morzsakeveréékbe mártva) és forró serpenyőben kevás olívaolajon elősütöm. Elég, hogy egy kis aranybarna színt kapjon a panír mindekét oldalon.
Egy nagy hőálló tálba öntöm az egyik konzervparadicsomot, ha kell a paradicsomokat összevágom. 2 ek olívaolajat keverek hozzá, sózom, borsozom és beleszórok 3-4 összetépkedett bazsalikomlevelet. Erre fektetem az elősütött hússzeleteket. Ezeket beborítom a másik paradicsomkonzervvel, amit az előzőek szerint ízesítek. A szószra mozzarella szeleteket teszek úgy, hogy minden szelet húsra jusson legalább 2. Megszórom frissen reszelt parmezánnal és 180 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a sajt teljesen elolvad és bugyborékolni kezd. Olívaolajba forgatott frissen főtt tagliatellével tálalom. Legyen az asztalon bőven reszelni való parmezán.

kedd, november 24, 2009

sok kicsi

Ismét elindult egy csodálatos kezdeményezés, újra adományokat gyűjtünk nemes célra. Karácsonykor ez valahogy jobban megy már itthon is, és bízom benne, hogy ez egyre inkább így lesz, nem csak az ünnepek alkalmával. Nem kell Bill Gates-nek lenni ahhoz, hogy egy kicsit adhassunk, az érzés pedig sokkal jobb annál!

A menet ezúttal a következő: 2 héten át 15 gasztroblogger és 15 gasztrotémában érintett cég felajánlást tesz. Az összes felajánlás publikálása után sorsjegyeket lehet vásárolni a legjobban tetsző nyereményre. December 18-án sorsolás alapján dől el, hogy ki lesz az adott felajánlás boldog nyertese. A sorsjegyeket 1000 Ft értékben lehet megvásárolni, de természetesen nem csak egyet lehet venni :). Az eddig közzé tett nyeremények alapján én gondolatban mindig hozzáteszek egy ezrest a leendő büdzsémhez. Minden részlet pontosan itt olvasható! A teljes bevételt a Gyermekétkeztetési Alapítvány kapja.

Az én felajánlásom: forró csokoládé főzés nálunk. Ezt követően a kedvenc ízesítésű forró csokit elfogyasztjuk a hozzá készített süteménnyel. A kedves adakozó nyertes egy csokoládéválogatást is kap, hogy otthon is, akár többször is elkészíthesse a forró csokit.

vasárnap, november 22, 2009

Sütőtökös fordított süti

Volt olyan idő, hogy nem szerettem a sütőtököt. Hosszú idő volt, óvodás koromtól egészen kb. 6 hónappal ezelőttig tartott. Egyszerűen az volt az oka, hogy maradt bennem valami rossz emlék ovis koromból egy fullasztóan édes, kellemetlenül krémes, kicsit nyúlós sütőtökszeletről. Senki és semmi nem tudott arra rávenni, hogy újra próbálkozzak a tökkel, bármennyire is tetszett a színe, ahogy a gnoccit színezi. Aztán elkezdtem R2rnak szilárd kajákat adni és az elsők közt szerepelt a sütőtök. Egyszer egy kis darab maradékot autómatikusan bekaptam és legközelebb már nem csak egy vékonyka szeletet sütöttem a kissrácnak. Azóta mindenféle fő-, és mellékszerepeket adok neki (a töknek), mindenki legnagyobb örömére.

Sütőtökös fordított sütemény


A süti készítése még mindig egy kis izgalommal jár - upside down tortácskákat készítettem évekkel ezelőtt, amikor leégettem a kezem a karamellel. Érdekes módon nem idegesít a karamell, ha bármi máshoz készítem, de a fordított sütinél mindig eszembe jut és óvatosabban fogom meg a lábost. És közben nem telefonálok!

Recept (1 tortához)

30+15 dkg cukor
0,7 dl víz
6 dkg+2 ek vaj
50 dkg megtisztítottsütőtök
22 dkg liszt
1 cs sütőpor
egy csipet só
2 tojás
1 tk vaníliakivonat
1 ek frissen reszelt narancshéj
1 tk frissen reszelt gyömbér
1,25 dl tej

opcionális: kandírozott gyömbér

30 dkg cukorból és a vízből karamellt főzök. Ehhez a cukrot a vízzel egy kis lábosba teszem és alacsony lángon addig olvasztom, amíg a cukor borostyánszínű lesz. A kész karamellt egy kerek piteformába öntöm, szétterítem, ha magától nem teszi.
A sütőtököt megpucolom, 1/2 cm vastag darabokra vágom. 2 ek vajat felolvasztok, a tököt ezen megdinsztelem. Amikor megpuhult, hagyom kihűlni, majd a karamellre rendezem a szeleteket.
A tésztához a 15 dkg cukrot a szobahőmérsékletű vajjal kikeverem, egyenként hozzákeverem a tojásokat, és a vaníliakivonatot, a narancshéjat és a gyömbért is. A lisztet a sütőporral és a sóval elkeverem. A lisztes keveréket a tejjel váltakozva a vajas masszához adagolom. A kész tésztát a párolt sütőtök tetejére öntöm. A süteményt 160 fokra előmelegített sütőbe teszem, 301-35 perc alatt készre sütöm. A sütőből kivéve süteményestálra borítom, így a karamellás sütőtök kerül a sütemény tetejére. Langyosan, a tetején kandírozott gyömbérszeletekkel kínálom.

Tipp: minisütiket és lehet ebből a receptből készíteni: muffinformába töltve 12 db sütit kapunk. Minent, a karamellt, a tököt és a tésztát is 12 részre kell osztani és a sütési időre odafigyelni - elég 20-25 perc is, de érdemes tűpróbát végezni. Ha nem tapad, kész!

hétfő, november 16, 2009

Szőlőlevél fűszeres fügével töltve

Az összes arab ország konyhája közül a libanoni a leghíresebb - méltán, és nekem is az egyik kedvencem. Több évet töltöttem arab országban kiskamasz koromban, szüleimnek köszönhetően, utána pedig saját elhatározásból is egy keveset. Konkrét ételre kevésre emlékszem, de az ízvilág, a hangulat, az illatok azt hiszem örökre rögzültek a fejemben, az orromban és az ízlelőbimbóimban. Egy ideje nem jártam már a térségben - Marokkó egészen más irány - azt hiszem lassan itt lenne az ideje...

Fűszeres fügével töltött szőlőlevél


Néhány hete Eszterrel új játékot találtunk ki magunknak, vendégül látjuk néhány barátunkat, ismerősünket vacsorára. Nagyon jó hangulatú vacsik ezek, mert van, hogy olyan emberek is egy asztalhoz kerülnek, akik eddig még nem ismerték egymást. Nagyon jó nézni, ahogy a finom étel, a jó borok és a két csodálatos háziasszony :) összekovácsolja az embereket néhány órára. A játék része, hogy a 2 blog tiszteletére mindig készítünk valamilyen fűszeres fügét. A legutóbbi vacsira ez készült, nagyon bírtuk! Valójában az igazi arab töltött szőlőlevélhez nem sok köze van, csak az alapötletet vettük át. A töltelék ízvilága kacsingat az arabok felé, de egyáltalán nem autentikus. A töltött szőlőleveleket végül nem megpároltuk, hanem átgőzöltük. Igazi fúziós módszer, arab töltött szőlőlelevek egy kínai bambusz párolóban.

Recept (16 db töltött szőlőlevélhez)

16 db egyforma, nagy szőlőlevél
20 dkg szárított füge
3 ek sós vízben főtt rizs
1 ek rózsavíz
1/2 ek frissen facsart citromlé
1 tk citrombors
csipet só
1 kisebb szárított csili

1/2 citrom a gőzöléshez
1/2 cirtom frissen facsart leve
olívaolaj

A fügék szárát levagdosom és a gyümölcsoket nagyon apró kockákra vágom. Egy tálba teszem, meglocsolom rózsavízzel és citromlével, összekeverem és hagyom 10 percig állni. Hozzákeverem a kifőtt rizst, az apróra vágott csilit és a fűszereket.
A szőlőleveleket (sós lében eltett bolti verzió) nem szoktam megmosni, ahogy az üvegből kiveszem őket, kiteregetem. Fényes oldalával lefelé magam elé teszek egyet, a száras vége (szárakat lecsipkedem) hozzám közelebb kerül. Egy ujjnyi tölteléket teszek egy levélbe, kicsit összenyomkodom, formázom és betekerem a levélbe úgy, hogy először a két oldalát hajtom be, hogy ne potyogjon ki a töltelék. Szorosan lerakom őket a bambusz párolóba. Egy közepes lábosban vizet forralok, beledobok 4-5 citromkarikát és ráteszem a párolót. 15-20 perc alatt puhára párolom a töltött szőlőleveleket. 1-2 órára a hűtőbe teszem, tálalás előtt meglocsolom 1/2 citrom levével és bőségesen olívaolajjal.

csütörtök, október 29, 2009

Azt hittem, elrontottam

Ha most nagyon szigorú szeretnék lenni önmagammal szemben, be kellene vallanom, hogy elrontottam a körtesajtot. Nem száradt ki. De miért sanyargassam magam, nem vagyok én a saját ellenségem! Arról nem is beszélve, hogy körtesajtot biztosan fogok tudni csinálni máskor is, most viszont gazdagabb lettem egy isteni köretlekvár recepttel, amit magamtól lehet, hogy soha nem próbáltam volna készíteni. Egyszerűen nem jutott volna eszembe, mostanában biztosan nem.

Körtelekvár friss dióval


Tegnapig még kitartottam, nem kóstoltam bele, szuggeráltam, hogy száradjon ki. Szárítottam sütőben, pihentettem a radiátor tetején, a száradás semmi jelét nem adta több mint egy hétig. Tegnap estére elfogyott a türelmem, megkóstoltam, ma pedig kineveztem lekvárnak. Annak pedig szuperjó! Lassan indulnom kell a következő adag körtét beszerezni, mert ez igencsak a végét járja, látom már a tálka alját... Meg ugye kel majd alapanyag a körtesajthoz is.

Recept

1 kg megtisztított gyümölcshús (10 nagyobb körte)
40 dkg barnacukor
1/2 citrom héja
1/2 citrom leve
1/2 vaníliarúd
2 nagy marék dió

A körtéket meghámozom, magházukat kivágom. Közepes lábosban nagyon kevés vízben teljesen puhára párolom. Összeturmixolom. A citrom héját zöldséghámozóval vékony csíkban levágom, a gyümölcshöz adom a citromlével és a hosszában felvégott vaníliarúddal együtt. Hozzákeverem a cukrot és alacsony lángon, gyakran megkeverve egészen sűrűre főzöm. Ha kész, a citromhéjat kiveszem, eldobom. Hozzákeverem a diót, hagyom kihűlni és hűtőben tárolom, amíg el nem fogy. (Elvileg ugyanígy készül a körtesajt is... csak nem a hűtőbe megy, hanem száradni.) Kb. 2 hétig eláll, de addig nem fog kitartani. Ha nagyobb mennyiséget készítenék nem tennék bele diót, nehogy megkeseredjen, és üvegekbe töltve kidunsztolnám.